Glutation reduktáz

Mit mér ez a vizsgálat?

A vörösvértestek (eritrociták) glutation reduktáz enzimaktivitását mérjük spektrofotometriás módszerrel, NADPH fogyasztás alapján. A vizsgálat elvégezhető aktivitási koefficiensként (AC) is: a vörösvértestlizátum GR aktivitását FAD (flavin-adenin-dinukleotid) hozzáadása előtt és után mérjük. Ha a FAD hozzáadása után az aktivitás számottevően emelkedik (AC >1,3), az riboflavin (B2-vitamin) hiányra összefüggésbe hozható, mivel a GR kofaktora a FAD – riboflavinhiányban a GR apofehérje jelen van, de aktiváló kofaktora hiányzik. Ha a FAD hozzáadása sem emeli az aktivitást, genetikai GR-hiány valószínűbb. A glutation reduktáz az oxidatív védelmi rendszer alapköve: a GSH a vörösvértestek membrán-fehérjéit, hemoglobinját és membránlipideit védi az oxidatív károsodástól. Hiányában a vörösvértestek oxidatív stressz hatására fellépő Heinz-test képződés és hemolízis jön létre.

Tudományos háttér

Háttér és életmódi összefüggések

A glutation reduktáz aktivitásának leggyakoribb, visszafordítható oka a riboflavin (B2-vitamin) hiány – ez táplálkozással jól befolyásolható. A genetikai GR-hiány ezzel szemben örökletes, és életmóddal nem korrigálható, de a kiváltó tényezők kerülésével a hemolízis elkerülhető.

Riboflavin (B2-vitamin) megfelelő beviteléhez ajánlott élelmiszerek:

• Tejterméke – tej, joghurt, sajt (kiemelkedően gazdag B2-forrás)
• Máj, vese, szívizom (belsőségek)
• Tojás (fehérje)
• Sovány húsok (csirke, pulyka, marhahús)
• Hal (lazac, makréla, tőkehal)
• Zöld leveles zöldségek (brokkoli, spenót)
• Mandula, napraforgómag
• Dúsított gabonafélék

A riboflavin napi szükséglete: Felnőtt férfiak: 1,3 mg/nap; felnőtt nők: 1,1 mg/nap; terhesség és szoptatás alatt magasabb igény (1,4–1,6 mg/nap).

Genetikai GR-hiányban kerülendő tényezők (hemolízist provokálhatnak):

• Oxidatív gyógyszerek: primaquin, dapson, nitroimidazolok, egyes szulfonamidok – ezek listájáról a kezelőorvos tájékoztat
• Intenzív fizikai terhelés, súlyos infekciók (fokozzák az oxidatív stresszt)
• Jelentős mennyiségű babfogyasztás (G6PD-hiányhoz hasonló provokáló hatás)

Mit jelent az eredmény?

Az alábbi referenciaértékek és értelmezési kategóriák tájékoztató jellegűek – a határértékek laboratóriumonként eltérhetnek. Az itt szereplő információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi véleményt.

GR aktivitás: Általában U/g Hb vagy U/mL vörösvérsejt egységben fejezik ki.

• Normális aktivitás: Kb. 7–10 U/g Hb (pontos határ laboratóriumonként eltér)
• Csökkent aktivitás: Riboflavinhiányra vagy genetikai GR-hiányra összefüggésbe hozható; elkülönítésükhöz FAD-stimulációs teszt szükséges

Aktivitási koefficiens (EGR-AC, FAD-stimulációs teszt):

• AC <1,2: Megfelelő riboflavinstátusz
• AC 1,2–1,3: Határterületi, enyhe riboflavinhiány gyanúja
• AC >1,3: Riboflavinhiány valószínű – a GR apofehérje jelen van, de FAD-kofaktor nélkül alulaktív; B2-vitamin-pótlással korrigálható
• Alacsony aktivitás + FAD-stimulációra nincs emelkedés: Genetikai GR-hiányra összefüggésbe hozható – hematológiai szakvélemény szükséges

Egyidejűleg elvégzett vizsgálatok értelmezése:

• Retikulocitózis (emelkedett retikulocita-szám) hemolízis jelenlétére összefüggésbe hozható – GR-hiányban a fiatal sejtek magasabb GR-aktivitással rendelkeznek, ami álnegativitást okozhat (hemolítikus fázisban a valódi hiány alulbecsülhető)
• Normális G6PD + csökkent GR: elsősorban riboflavinhiány vagy izolált GR-gén eltérés
• B2-vitamin pótlás hatásvizsgálatakor 4-6 héttel a pótlás megkezdése után érdemes ismételt mérést végezni

Mire készüljek fel?

A glutation reduktáz vizsgálathoz nem szükséges éhgyomorra érkezni.

Megjegyzés: A vizsgálatot lehetőség szerint hemolitikus epizód, nagy mennyiségű vérátömlesztés, illetve intenzív antioxidáns-pótlás (különösen B2-vitamin szedése) nélküli időszakban célszerű elvégezni, mert ezek az enzimaktivitást befolyásolhatják. Ha hemolitikus epizód zajlik, az emelkedett retikulocita-arány (fiatal sejtek magasabb enzimaktivitással) álnegatív eredményt adhat. Ha B2-vitamin szedés folyik, ezt jelezze vérvételkor.

Hogyan kapom meg az eredményt?

A vizsgálati eredmények automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT rendszerbe, és elérhetővé válnak az ÉgészségAblak mobilalkalmazásban, amely ingyenesen letölthető az App Store-ból (iOS) vagy a Google Play-ből (Android).

Emellett a leletet jelszóval védett PDF fájlként e-mailben is megküldjük Önnek.

A PDF fájl jelszava

1. Ha a vizsgálatkérés személyi azonosítóval történt (TAJ szám / személyi igazolvány / útlevél):
A jelszó = személyi azonosító utolsó 5 karaktere + születési év (2 számjegy) + születési hónap (2 számjegy)

Példa:
TAJ szám: 123 456 789
Születési dátum: 1990.02.29/éééé.hh.nn.
Jelszó: 567899002

2. Ha nem adott meg személyi azonosítót:
A jelszó a vérvételkor kapott tájékoztató címkén található vonalkód alatti 12 karakter.