Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI)

Mit mér ez a vizsgálat?

A véralvadás idejét mérjük citráttal alvadásgátolt vérplazmában, ahol a belső alvadási utat mesterségesen aktiváljuk. A minta nátrium-citrátot tartalmazó (kék kupakos) csőbe kerül – a citrátion megköti a kalciumionokat, ezzel megakadályozza az azonnali alvadást. A laboratóriumban felszíni aktivátor (pl. ellaginsav, kaolin vagy szilíca) és foszfolipid (parciális tromboplasztin) hozzáadásával aktiválják a belső utat, majd kalcium visszaadásával elindítják az alvadást, és mérik, hány másodperc alatt képződik a fibrinrög. Az APTI a véralvadás belső útjának következő faktorait ellenőrzi: XII. faktor (Hageman-faktor), XI. faktor, IX. faktor (Christmas-faktor), VIII. faktor (antihemofil A faktor). Emellett a közös út faktorait is teszteli: X. faktor, V. faktor, II. faktor (protrombin), I. faktor (fibrinogén). Fontos: az APTI nem vizsgálja a VII. faktort (ez a külső út faktora, amit a Protrombin/INR mér), és a vérlemezkék funkcióját sem (arra a vérzési idő vagy PFA-100 alkalmas). Az APTI és a Protrombin idő (INR) együtt lefedik a teljes alvadási kaszkád két fő ágát.

Tudományos háttér

Háttér és életmódi összefüggések

A véralvadási rendszer egyensúlyát – az alvadás és az alvadásgátlás között – az életmód számos tényezője befolyásolja, bár az APTI maga nem életmódi szűrőmarker, hanem diagnosztikus és monitorozó vizsgálat.

Az alvadási rendszert befolyásoló életmódi tényezők:

• K-vitamin bevitel: A K-vitamin elengedhetetlen a II., VII., IX. és X. faktor szintéziséhez a májban. Zöld leveles zöldségekben (spenót, kelkáposzta, brokkoli) gazdag. Warfarin-kezelés esetén a K-vitamin-bevitel következetessége kulcsfontosságú – sem a hirtelen nagy bevitel, sem a hiány nem kívánatos, mert mindkettő megváltoztatja az INR és az APTI értékét.
• Omega-3 zsírsavak: Nagy dózisban (halolaj-kiegészítők) enyhe véralvadást lassító hatásúak – ez általában nem klinikai jelentőségű, de antikoaguláns kezelés mellett figyelembe veendő.
• Alkohol: Krónikus alkoholfogyasztás májelégtelenséget okoz, amely csökkenti az alvadási faktorok termelését, és meghosszabbíthatja az APTI-t.
• Mozgás és trombóziskockázat: A tartós mozdulatlanság (hosszú repülőút, ágyhoz kötöttség) növeli a mélyvénás trombózis kockázatát – ilyenkor az APTI-t a megelőző heparinkezelés hatékonyságának ellenőrzésére is használják.
• Dohányzás: Prokoaguláns hatású – növeli a trombóziskockázatot, bár az APTI értékét közvetlenül általában nem befolyásolja.

Mit jelent az eredmény?

Az alábbi referenciaértékek tájékoztató jellegűek – a határértékek laboratóriumonként eltérhetnek, mivel az eredmény a használt reagenstől és analizátortól is függ. Az itt szereplő információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, nem helyettesítik az orvosi véleményt.

Normális tartomány (felnőtt):

• APTI: 25–40 másodperc (laboronként eltér)
• APTI-arány (beteg / kontroll): <1,2

Megnyúlt APTI (>40 mp vagy >1,2-szeres arány) – lehetséges okok:

• Véralvadási faktor hiány: Hemofília A (VIII), hemofília B (IX), XI. vagy XII. faktor hiány – a faktor aktivitásának meghatározásával pontosítható
• von Willebrand-betegség (súlyosabb formákban, ahol a VIII. faktor másodlagosan csökken)
• Lupus antikoaguláns: Az APTI in vitro megnyúlik, de a beteg valójában trombózishajlamos – megerősítő teszt (keverési teszt, lupus antikoaguláns specifikus vizsgálat) szükséges
• Heparin-kezelés: Terápiás heparin szintje esetén az APTI 1,5–2,5-szeres meghosszabbodása a cél
• Májelégtelenség: Csökkent alvadásifaktor-szintézis
• DIC: Az alvadási faktorok fogyasztása miatt – INR és fibrinogén párhuzamos vizsgálatával
• Warfarin-kezelés: Elsősorban az INR-t befolyásolja, de nagyon magas INR esetén az APTI is megnyúlhat

Keverési teszt: Ha az APTI megnyúlt, keverési teszttel elkülöníthető, hogy hiány (faktorhiány) vagy inhibitor (pl. lupus antikoaguláns, faktor-inhibitor) áll a háttérben. Ha a beteg plazmájához egyenlő arányban normál plazma adásával az APTI korrigálódik, faktorhiány valószínű; ha nem korrigálódik, inhibitor jelenléte gyanítható.

Rövid APTI (<25 mp): Klinikai jelentősége kisebb; aktivált véralvadási állapotra (pl. akut trombózis, DIC korai szakasza) vagy a minta helytelen kezelésére (pl. nem teli cső) összefüggésbe hozható.

Fontos: Az APTI-t mindig az INR-rel együtt kell értékelni – a két teszt együtt lefedi a teljes alvadási kaszkádot, és az eltérés mintázata (melyik nyúlt meg, melyik normális) vezet a helyes diagnosztikai irányba.

Mire készüljek fel?

Az APTI vizsgálathoz nem szükséges éhgyomorra érkezni.

Megjegyzés: Ha véralvadásgátló gyógyszert szed (heparin, warfarin, NOAC – pl. rivaroxaban, apixaban, dabigatran), feltétlenül tájékoztassa erről a vérvételt végző személyzetet, mivel ezek a gyógyszerek közvetlenül befolyásolják az APTI értékét – ez a hatás a kezelés monitorozásának célja, és nem torzítja az eredményt, csak az értékelés módját. A minta helyes kezeléséhez a citrátos csövet pontosan a jelölt szintig kell megtölteni – az arányeltolódás hamis eredményt adhat.

Hogyan kapom meg az eredményt?

A vizsgálati eredmények automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT rendszerbe, és elérhetővé válnak az ÉgészségAblak mobilalkalmazásban, amely ingyenesen letölthető az App Store-ból (iOS) vagy a Google Play-ből (Android).

Emellett a leletet jelszóval védett PDF fájlként e-mailben is megküldjük Önnek.

A PDF fájl jelszava

1. Ha a vizsgálatkérés személyi azonosítóval történt (TAJ szám / személyi igazolvány / útlevél):
A jelszó = személyi azonosító utolsó 5 karaktere + születési év (2 számjegy) + születési hónap (2 számjegy)

Példa:
TAJ szám: 123 456 789
Születési dátum: 1990.02.29/éééé.hh.nn.
Jelszó: 567899002

2. Ha nem adott meg személyi azonosítót:
A jelszó a vérvételkor kapott tájékoztató címkén található vonalkód alatti 12 karakter.