Foszfát (P)

Mit mér ez a vizsgálat?

A vérszérum szervetlen foszfát (Pi) koncentrációját mérjük. A szervezet foszfátkészletének kb. 85%-a a csontokban kalcium-foszfát kristályok formájában tárolódik, a maradék 15% a sejteken belül és a vérben kering. A vérben mért foszfát szintjét szorosan szabályozza a parathormon (PTH) – amely csökkenti –, a D-vitamin aktív formája (kalcitriol) – amely növeli –, és a FGF-23 nevű csontból felszabaduló hormon.

Tudományos háttér

Háttér és életmódi összefüggések

A foszfát az étrend szinte minden eleméből bevihető – különösen gazdag forrásai a tejtermékek, húsok, halak, tojás, magvak és hüvelyesek. A feldolgozott élelmiszerek foszfáttartalmú adalékanyagokat (tartósítószereket, savanyúságszabályozókat) is tartalmaznak, amelyek könnyen felszívódnak és jelentősen emelhetik a napi bevitelt.

Egészséges vesékkel rendelkező emberekben a felesleges foszfátot a vesék hatékonyan kiválasztják, így a vérszint szűk határok között marad. Vesebetegség esetén azonban ez a kiválasztás romlik, és a foszfát felhalmozódik a vérben (hyperphosphataemia). Ez hosszú távon a kalcium-foszfát lerakódásához vezet az erekben és a szövetekben – ez az ún. ektópiás meszesedés, amely a szív- és érrendszeri kockázatot növeli.

A D-vitamin és a PTH szabályozó szerepe meghatározó: D-vitamin-hiány esetén a bélből kevesebb foszfát szívódik fel, a PTH-szint kompenzatorikusan emelkedik, és a vesék több foszfátot választanak ki – ez hipofoszfatémiához (alacsony foszfátszinthez) vezet, ami csontlágyulást okozhat.

Mit jelent az eredmény?

Az alábbi referenciaértékek tájékoztató jellegűek. Gyermekeknél magasabb értékek normálisak a gyors csontnövekedés miatt.

Normál tartomány felnőtteknél: 0,87–1,45 mmol/L (2,7–4,5 mg/dL).

Emelkedett foszfát (hyperphosphataemia) – lehetséges okok:

• Krónikus vesebetegség (leggyakoribb ok felnőtteknél)
• Hipoparatireózis (csökkent PTH-szekréció)
• D-vitamin-túladagolás
• Rhabdomyolysis, masszív szöveti pusztulás
• Tumour lysis szindróma (kemoterápia után)

Csökkent foszfát (hypophosphataemia) – lehetséges okok:

• D-vitamin-hiány, malabszorpció
• Hiperparatireózis (fokozott PTH-szekréció)
• Alultápláltság, éhezés, alkoholizmus
• Újratáplálási szindróma (refeeding syndrome) – éhezés után hirtelen táplálékbevitel
• Antacidumok tartós szedése (foszfátkötők)

Súlyos hypophosphataemia (< 0,32 mmol/L) izomgyengeséget, légzési elégtelenséget és zavartságot okozhat – mielőbbi orvosi beavatkozást igényel.

Mire készüljek fel?

A foszfát vizsgálathoz nem szükséges éhgyomorra érkezni.

Megjegyzés: A foszfátszint napszaki ingadozást mutat – reggel a legalacsonyabb, délben a legmagasabb. Étkezés után a bélből felszívódó foszfát átmenetileg emeli a szintet. A legmegbízhatóbb eredményért reggeli, étkezés előtti vérvétel ajánlott, ha a vizsgálatot más éhgyomri laborvizsgálatokkal együtt végzik.

Hogyan kapom meg az eredményt?

A vizsgálati eredmények automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT rendszerbe, és elérhetővé válnak az ÉgészségAblak mobilalkalmazásban, amely ingyenesen letölthető az App Store-ból (iOS) vagy a Google Play-ből (Android).

Emellett a leletet jelszóval védett PDF fájlként e-mailben is megküldjük Önnek.

A PDF fájl jelszava

1. Ha a vizsgálatkérés személyi azonosítóval történt (TAJ szám / személyi igazolvány / útlevél):
A jelszó = személyi azonosító utolsó 5 karaktere + születési év (2 számjegy) + születési hónap (2 számjegy)

Példa:
TAJ szám: 123 456 789
Születési dátum: 1990.02.29/éééé.hh.nn.
Jelszó: 567899002

2. Ha nem adott meg személyi azonosítót:
A jelszó a vérvételkor kapott tájékoztató címkén található vonalkód alatti 12 karakter.