Kálium (K)

Mit mér ez a vizsgálat?

A vérszérum káliumkoncentrációját mérjük. A kálium a szervezet fő intracelluláris kationja: a test összes káliumának kb. 98%-a a sejteken belül van, mindössze 2% kering a vérben. Ez a koncentráció-különbség (a sejtek belseje és a vér között) felelős a sejtek nyugalmi membránpotenciáljáért, ami az idegsejtek és szívizom-sejtek elektromos ingerlékenységének alapja. A szintet elsősorban az aldoszteron hormon és a vesék szabályozzák.

Tudományos háttér

Háttér és életmódi összefüggések

A kálium az étrendből folyamatosan pótlódik. Leggazdagabb természetes forrásai: banán, avokádó, burgonya, édesburgonya, paradicsom, spenót, bab, lencse, sárgadinnye, aszalt gyümölcsök és a halak. A feldolgozott élelmiszerek ezzel szemben általában alacsony káliumtartalmúak.

A napi káliumegyensúlyt a vesék tartják fenn: a bevitt kálium kb. 90%-át a vesék választják ki a vizelettel, kis részét a vastagbél az emésztési váladékkal. Ha a vesefunkció romlik, ez a kiválasztás megbomlik és a kálium felhalmozódhat.

Számos mindennapi tényező befolyásolja a káliumszintet. A diuretikumok (vizelethajtók) – különösen a thiazidok és a kacsdiuretikumok – a leggyakoribb okai a kórházon kívüli hypokalaemiának, mivel fokozzák a káliumkiválasztást. Ezzel ellentétben az ACE-gátlók, ARB-k és káliumspóroló diuretikumok hyperkalaemiát okozhatnak. Az inzulin a káliumot a sejtekbe tolja, ezért cukorbetegek inzulinkezelése közben a káliumszint eshet.

Mit jelent az eredmény?

A kálium normálértékei viszonylag szűkek – kis eltérések is klinikai jelentőséggel bírhatnak, különösen szívbetegség esetén.

Normál tartomány: 3,5–5,1 mmol/L.

Hypokalaemia (< 3,5 mmol/L) – lehetséges okok:

• Diuretikum-szedés (leggyakoribb ok)
• Tartós hányás vagy hasmenés (emésztőrendszeri veszteség)
• Elégtelen bevitel, alultápláltság
• Aldoszteronizmus (mellékvese-túlműködés)
• Inzulinterápia, béta-agonisták (káliumot sejtekbe tolják)
• Magnéziumhiány (gátolja a káliumvisszatartást)

Hyperkalaemia (> 5,1 mmol/L) – lehetséges okok:

• Veseelégtelenség (leggyakoribb ok – csökkent kiválasztás)
• ACE-gátlók, ARB-k, káliumspóroló diuretikumok (pl. spironolakton)
• Mellékvese-elégtelenség (Addison-kór – csökkent aldoszteron)
• Masszív szöveti pusztulás (rhabdomyolysis, égés, tumour lysis)
• Fals pozitív: hemolizált vérminta – a leggyakoribb laboratóriumi műtermék

Kritikus értékek: < 2,5 mmol/L és > 6,5 mmol/L azonnali orvosi beavatkozást igényelnek a potenciálisan életveszélyes szívritmuszavar kockázata miatt.

Mire készüljek fel?

A kálium vizsgálathoz nem szükséges éhgyomorra érkezni.

Fontos technikai megjegyzés: A kálium az egyik legérzékenyebb labormarker a mintavétel minőségére. Ha a vérvétel során a vörösvértestek megsérülnek (hemolízis – a minta vörös vagy rózsaszín lesz), a sejtekből felszabaduló kálium tévesen magas értéket mutat. Ökölszorítás vérvétel közben szintén emelheti a káliumszintet. Kérjük, jelezze, ha a vérvételkor több szúrási kísérletre volt szükség.

Hogyan kapom meg az eredményt?

A vizsgálati eredmények automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT rendszerbe, és elérhetővé válnak az ÉgészségAblak mobilalkalmazásban, amely ingyenesen letölthető az App Store-ból (iOS) vagy a Google Play-ből (Android).

Emellett a leletet jelszóval védett PDF fájlként e-mailben is megküldjük Önnek.

A PDF fájl jelszava

1. Ha a vizsgálatkérés személyi azonosítóval történt (TAJ szám / személyi igazolvány / útlevél):
A jelszó = személyi azonosító utolsó 5 karaktere + születési év (2 számjegy) + születési hónap (2 számjegy)

Példa:
TAJ szám: 123 456 789
Születési dátum: 1990.02.29/éééé.hh.nn.
Jelszó: 567899002

2. Ha nem adott meg személyi azonosítót:
A jelszó a vérvételkor kapott tájékoztató címkén található vonalkód alatti 12 karakter.