Alkalikus foszfatáz (ALP)

Mit mér ez a vizsgálat?

A vérszérum alkalikus foszfatáz enzimaktivitását mérjük. Az ALP-nek több izoenzimje létezik, amelyek különböző szervekből – elsősorban a májból, az epeutakból, a csontokból, a bélből és a méhlepényből – származhatnak. A rutin vizsgálat az összaktivitást méri, amelynek emelkedése leggyakrabban epeelfolyási akadályra vagy felgyorsult csontanyagcserére összefüggésbe hozható.

Tudományos háttér

Háttér és életmódi összefüggések

Az alkalikus foszfatáz enzim neve onnan ered, hogy lúgos (alkalikus) közegben fejti ki a leghatékonyabban az aktivitását. Feladata a foszfátcsoportok lehasítása különböző molekulákról – ez a folyamat a sejtek növekedésében, az epe termelésében és a csontok mineralizációjában egyaránt szerepet játszik.

Az ALP szintje életkorfüggő: gyermekkorban és serdülőkorban a gyors csontnövekedés miatt a felnőtt normálérték többszöröse is élettani lehet. Felnőtteknél a szint stabilizálódik, és elsősorban a máj, az epeutak és a csontok állapotát tükrözi.

Terhesség alatt, különösen a harmadik trimeszterben, a méhlepény (placenta) nagy mennyiségű ALP-t termel – ez az emelkedés természetes és nem jelent betegséget. Szülés után az érték fokozatosan normalizálódik.

Az ALP értékét befolyásolhatja az étkezés (különösen zsíros ételek után a bélből felszabaduló izoenzim), a napszak, a vérszérum tárolási körülményei és bizonyos gyógyszerek (pl. görcsoldók, egyes antibiotikumok) is.

Mit jelent az eredmény?

Az alábbi referenciaértékek tájékoztató jellegűek, és laboratóriumonként kissé eltérhetnek. Az eredményt mindig az egyéni körülmények és a többi laborlelet ismeretében, orvos értékeli.

Normál tartomány felnőtteknél: 40–130 U/L (a pontos határok a laboratórium referenciájától függnek). Nőknél menopauza után kissé magasabb értékek fordulhatnak elő.

Emelkedett ALP – lehetséges okok:

• Epeúti elzáródás: epekő, epeúti szűkület, primer szklerotizáló cholangitis – jellemzően GGT-vel együtt emelkedik
• Májbetegségek: kolestatikus hepatitis, primer biliáris cirrhosis, gyógyszer okozta májelváltozás
• Csontbetegségek: Paget-kór, csontáttétek, D-vitamin-hiány, hiperparatireózis, gyógyuló törés
• Élettani okok: gyermekkor, serdülőkor, terhesség (különösen 3. trimeszter), étkezés utáni mérés

Alacsony ALP – lehetséges okok: Ritkán fordul elő, de hátterében állhat cinkhiány, hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), perniciózus anaemia, fehérjehiány vagy hipofoszfatázia (ritka genetikai betegség).

Az ALP önmagában nem specifikus: Emelkedett értékénél a forrás azonosításához általában további vizsgálatok szóba jöhetnek – különösen a GGT, a csont- és máj-izoenzimek meghatározása segíthet elkülöníteni a máj- és csonteredetű emelkedést.

Mire készüljek fel?

A pontos eredmény érdekében éhgyomri vérvétel javasolt: a vérvételt megelőző 8–12 órában kerülje az étkezést. Étkezés után a bélből és a méhlepényből felszabaduló ALP átmenetileg megemelheti az értéket, ami torzíthatja az eredményt.

Amit szabad: Szénsavmentes víz korlátlan mennyiségben fogyasztható.

Megjegyzés: Ha az ALP-t más éhgyomri vizsgálatokkal együtt kérik (pl. vércukor, máj- és vesepanel), az éhomi szabályok betartása különösen fontos.

Hogyan kapom meg az eredményt?

A vizsgálati eredmények automatikusan feltöltésre kerülnek az EESZT rendszerbe, és elérhetővé válnak az ÉgészségAblak mobilalkalmazásban, amely ingyenesen letölthető az App Store-ból (iOS) vagy a Google Play-ből (Android).

Emellett a leletet jelszóval védett PDF fájlként e-mailben is megküldjük Önnek.

A PDF fájl jelszava

1. Ha a vizsgálatkérés személyi azonosítóval történt (TAJ szám / személyi igazolvány / útlevél):
A jelszó = személyi azonosító utolsó 5 karaktere + születési év (2 számjegy) + születési hónap (2 számjegy)

Példa:
TAJ szám: 123 456 789
Születési dátum: 1990.02.29/éééé.hh.nn.
Jelszó: 567899002

2. Ha nem adott meg személyi azonosítót:
A jelszó a vérvételkor kapott tájékoztató címkén található vonalkód alatti 12 karakter.